A klímaváltozásra úgy épül politikai ideológia, hogy a tudomány máig nem érti pontosan a légkör működését. A szalagcímeket uraló klímamodellek komolyanvehetőségéről mindent elárul, hogy még a múltat sem képesek „előre jelezni” – állítja az Obama-kormányzat vezető fizikusa.
Rengeteget beszélünk róla, ám valójában alig tudunk valamit a Föld légkörének működéséről. Pontos ismeretek hiányában leegyszerűsítő, sőt hibás alapon közelítünk a klímaváltozáshoz, ami rossz politikai válaszokhoz, irreális várakozásokhoz és társadalmi szintű pánikhoz vezet. Bár hasonló állítások itt-ott korábban is elhangzottak, ezúttal váratlan szereplő rúgta rá az ajtót a „tudományos konszenzusra”.
Steven Koonin felkészültségét – ellentétben némely klímaügyben felmagasztalt svéd tinédzserrel – nehéz megkérdőjelezni. Szerzőnk Richard Feynman Nobel-díjas fizikus egykori tanítványa, a mérnöki, technológiai és természettudományos területeken világelsőként rangsorolt – egykor Kármán Tódort is foglalkoztató – Caltech professzora. Szakterülete a fizikai jelenségek számítógépes szimulációja – éppen a klímamodellek szempontjából legfontosabb mesterség. Koonin még véletlenül sem mondható kultúrharcos jobboldalinak: Barack Obama elnöksége idején az energetikai minisztérium vezető tudósaként tevékenykedett. Unsettled (megalapozatlan) című könyvével most mégis a progresszió antihősévé vált.
Kezdjük azzal, hogy szerzőnk nem klímaszkeptikus. Egyetlen pillanatig sem vitatja a Föld melegedését, sem a Homo sapiens hozzájárulását a trendhez. Szerinte a fő kérdések nem ezek, hanem az emberi civilizáció pontos szerepe a folyamatban, valamint a cselekvési kényszer tartalma és léptéke. Azaz hogy mennyire tudjuk egyáltalán befolyásolni a klíma változását, és milyen erőfeszítésnek lehet valódi értelme. Ezek megválaszolását az adatokkal kell kezdenünk, amelyek Koonin szerint mindenkit meglepnek majd.
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.
Lentulai Krisztián és a Mandiner stábja egészen Houstonig repült, hogy mikrofonvégre kapja a második magyar űrhajóst. 17 órakor premier a Mandiner YouTube-csatornáján!
A „nincs különbség” elméletét állítólag alátámasztó kutatások többsége módszertanilag hibás és politikailag motivált – erről beszélgettünk a Kansasi Állami Egyetem professzorával, Walter Schummal.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
A fedélzeten 46 fő tartózkodott.
A Tisza Párt elnöke válaszában számon kérte a szabad sajtó képviselőit azért, mert az ő fórumairól nem tudósítanak olyan mértékben, mint a Lázárinfókról.
